P. Howard nevét a világ elsősorban zseniális regényeiről ismeri. Pedig a szerző páratlan humora, sajátos nyelvezete és tökéletes poénérzéke nem a semmiből született: a pesti flaszter, a kabarék és a színházak világa csiszolta tökélyre. Ma sokan bajban lennének, ha egyetlen Rejtő által – vagy társszerzőivel közösen – írt kabarét vagy operettet kellene megnevezni, pedig ezekkel a műveivel is komoly sikereket aratott.
A kezdeti szikra: Gangster-idill (Al Capone, 1932)
Rejtő 1932-től tűnik fel Budapesten kabarészerzőként. Gyermekkori barátjával és egyik legfontosabb alkotótársával, Nádassy Lászlóval bohózatokat, kabaréjeleneteket és tréfákat írnak. Közös művük a Gangster-idill című bohózat, amelyet 1932. október 5-én mutattak be a Komédia Orfeumban, még Al Capone címmel.
Nem ez volt Rejtő legnagyobb sikere, de ez a darab hozta meg számára az első komoly közönségsikert. Már ebben a rövid bohózatban megjelent az a parodisztikus gengsztervilág, amelyet később regényeiben fejlesztett tökélyre.
Forrás: Arcanum
A valódi, nagyszínpadi áttörés: Aki mer, az nyer (1935)
Rejtő egyik legnagyobb színházi sikere a háromfelvonásos operett, az Aki mer, az nyer volt, Sándor Jenő zenéjével.
Az ősbemutatót 1935. június 15-én tartották a Budai Színkörben. A szereplőgárdában olyan korabeli sztárok szerepeltek, mint Honthy Hanna és Törzs Jenő.
Ez a darab hozta meg Rejtő számára az országos ismertséget. A közönség lelkesedését jól mutatja, hogy már szeptember 6-án a századik előadást ünnepelhették. A siker nagyságát jól érzékelteti, hogy mindez alig három hónap alatt történt. A Budai Színkör nyári évadában ez kivételes teljesítménynek számított, hiszen kevés operett jutott el ilyen rövid idő alatt száz előadásig. A színházi szaklapok is a szezon egyik legnagyobb közönségsikereként emlegették a darabot.
Forrás: Arcanum
Az októberi lapok pedig már arról számoltak be, hogy Budapesten több mint 150 előadást ért meg az operett – ami a korszakban rendkívüli sikernek számított.
A vidéki színházak és a visszacsatolt területek előadásaival együtt a darab összesített előadásszáma akár az ezret is megközelíthette.
További színpadi művei
Aki mer, az nyer sikere után Rejtő számos további nagyszerű darabot is írt, önállóan vagy társszerzőkkel közösen. A legismertebbek:
- Úrilány szobát keres (zenés vígjáték, 1936)
- Gróf Figaró (operett, 1936)
- Tatjána, az orosz kémnő (operett, 1937)
- Tisztességes Anna (operett, 1939)
Az Úrilány szobát keres külön említést érdemel. A zenés vígjáték ugyan nem érte el az Aki mer, az nyer átütő sikerét, de népszerűsége így is elegendő volt ahhoz, hogy hamarosan filmváltozat is készüljön belőle. A mozit 1937-ben mutatták be, Kabos Gyula, Zilahy Irén és Ajtay Andor főszereplésével.
A Gróf Figaró című operett érdekessége, hogy 1936-ban mutatták be Szegeden. Bár nem vált akkora kasszasikerré, mint az Aki mer, az nyer, jól mutatja, hogy Rejtő neve ekkor már nemcsak a budapesti kabarékban, hanem a vidéki színházakban is ismert volt. Ebben az időszakban egymás után készültek a zenés darabjai, és a színházak szívesen bíztak rá új librettókat. A harmincas évek közepére Rejtő a magyar könnyű színpadi élet egyik legfoglalkoztatottabb szerzőjévé vált.
Forrás: Arcanum
Leggyakrabban Nádassy Lászlóval, Görög Lászlóval és Kellér Dezsővel dolgozott együtt.
Forrás: Arcanum
Rejtő neve egészen a zsidótörvények bevezetéséig szerepelt a színházi plakátokon. Ezt követően már csak háttérszerzőként dolgozhatott: darabjai mások neve alatt kerültek színpadra.
A Tévedésből jelentik és Alpár Ágnes A fővárosi kabarék műsora című kötetei több mint 120 bohózatot, kabaréjelenetet és tréfát kötnek Rejtő nevéhez. Valószínű azonban, hogy ennél jóval többet írt. Számos kézirat elveszett vagy szétszóródott a háború, illetve az azt követő évek során, így teljes életművét ma már aligha lehet pontosan rekonstruálni.
Rejtő napjainkban
Rejtő Jenő neve ma elsősorban a Piszkos Fred-regényekkel és a légiós történetekkel forrt össze. Pedig mielőtt könyvei generációk kedvenceivé váltak volna, már megtöltötte a nézőtereket. A kabarék és operettek sikerei alapozták meg azt a sajátos humort, azt a pergő párbeszédtechnikát és azt a páratlan ritmusérzéket, amelyből később megszületett a „rejtői stílus”. A színpad tehát nem csupán egy kitérő volt az életében – ott született meg az az író, akit ma Rejtő Jenőként ismer az egész ország.
NT