Rejtő Jenő regényei idősorrendben

1932 —A párisi front

Rejtő Jenő legelső kisregénye 1932 júliusában jelent meg. A Párizsban élő magyarokról a „nyomorkülönítmény”- ről szól ez a kisregény egyes szám első személyben megírva, bemutatva a csapat összetartását és egymás segítését a pénztelen időkben. Közben bepillantást nyerhetünk a 30’-as évek Párizsába is.

1934 —El a pokolból

Ez a feszült kalandregény Rejtő Jenő korai, 1930-as évekbeli korszakából származik. A mű stílusa mesterien ötvözi a szerzőre jellemző fanyar humort a légiós lét kilátástalanságával: itt a tragikomikum nem csupán stíluseszköz, hanem a túlélés záloga is a sivatagi pokolban. A történet főhőse Fred Hartmann, a „Német Pampák Vad Bikája”, aki Európa bokszbajnokából vált egy csonttá soványodott, reményvesztett légióssá, és akit az „Afrika-iszony” hajt a biztos pusztulás felé a végtelen homoktengerben. Vajon képes-e egy ember a fizika törvényeit meghazudtolva elmenekülni a sors elől, amikor hiénák, lázadó arabok és a gyilkos szomjúság állják útját? Rejtő Jenő izgalmas és ironikus remekműve a végletekig fokozza az izgalmakat, miközben egy felejthetetlen menekülés történetét tárja elénk.

1935 —Gyilkos?!

Ez a fordulatos kalandregény Rejtő Jenő korai korszakában, a harmincas évek elején íródott . A mű stílusa már magán viseli a szerző védjegyévé vált fanyar humorát és a tragikomikus helyzetek iránti érzékét: itt egyetlen ásítás elég ahhoz, hogy a gondtalan párizsi aranyifjú, Szirmay báró egy marseille-i dokkban találja magát teherautó-sofőrként. Vajon mit kezd egy bukott arisztokrata a hamis papírok és a kétkezi munka világában, ha a sors pont egy magyar grófkisasszony útjába sodorja? Izgalmas és mulatságos történet becsületről, mélyrepülésről és egy reménytelennek tűnő szerelemről – igazi csemege a műfaj szerelmeseinek.

1935 —Halálsziget

Vajon mi hajt egy békés hallei orvost a trópusok fülledt, mocsárlázas poklába, ahol a hőségtől még az árnyék is a talp alá menekül? Walter Lindau egy bosszúszomjas régi barát ígéretével és egy hamis levéllel a zsebében érkezik Jávára, hogy hamarosan egy haldokló kalandor, a „szumátrai hóhér” személyazonosságát felöltve találja magát az események sűrűjében. Rejtő Jenő korai korszakának ez a gyöngyszeme még nélkülözi a későbbi nagyregények harsány humorát, ám mesterien ötvözi a kalandregények izgalmát a trópusok kegyetlen, már-már misztikus ábrázolásával. Ebben a sodró lendületű írásban az író összetéveszthetetlen, ironikus stílusa és a reménytelen helyzetekből is kiutat találó „vasemberek” világa ragadja magával az olvasót.

1936 —Vissza a pokolba!

Marseille ködös kikötőitől a Szahara izzó homokjáig vezet ez a fergeteges kaland, amely Rejtő Jenő egyik legütősebb darabja. A történet hamisítatlan rejtői stílusban, pofonokkal és szúrós humorral indít, ahol a becsületkódexet nem paragrafusokban, hanem kocsmai verekedésekben mérik. Amikor a titokzatos és vézna Csenevész feltűnik a színen, a három kiszolgált ex-légionista – Rézfejű, Bobi és a Füttyös – még nem sejti, hogy egy örökségvadász aljas csapdája miatt kell újra szembenézniük a sivatag „embermalmával”. Tragikomikus fordulatok, feszült izgalom és a bajtársiasság mindent legyőző ereje hatja át ezt a kisregényt, amelyben a hősöknek nemcsak az arab csendőrökkel, hanem a Szahara gyilkos hőségével is meg kell küzdeniük a szabadulásért.

1936 —Vér és mahagóni

Rejtő Jenő egyik legizgalmasabb kisregénye a szerző aranykorát idézi, ahol a kaland és a humor elválaszthatatlanul összefonódik. A távoli Maláj-félsziget fülledt dzsungelében, ahol a monszun és a maffia egyaránt halálos fenyegetést jelent, egy törékenynek látszó könyvelő, Mr. Howard és a vadregényes birtokát védelmező Cecil Thurn sorsa találkozik. A történet hamisítatlan rejtői stílusban vonultatja fel a „zöldfülű” hősöket, a félelmetes kalózvezéreket és a pofonoktól sem mentes, fordulatos végkifejletet. Ebben a világban semmi sem az, aminek látszik: a gyávanak hitt hivatalnokról kiderülhet, hogy ő a Déli-tengerek réme, a vér áztatta mahagónierdők pedig nemcsak kincset, hanem igaz szerelmet is rejtenek

1936 —A pokol zsoldosai

Egy becstelennek bélyegzett kapitány, a Szahara perzselő pokla és egy titokzatos kémügy, amely a sivatag mélyén dől el. Toulet kapitányt hazája árulóként veti ki magából, ám a légió névtelen zsoldosai között olyan szövetségesekre lel, akikkel szemben még a sivatagi homokvihar sem jelenthet akadályt. Rejtő Jenő legjobb formáját hozza ebben a regényben: a tragikusnak induló sorsok, a bajtársi hűség és a könyörtelen szituációk között is felcsillan az a fanyar, összetéveszthetetlen humor, amely generációk kedvencévé tette az írót. Ebben a történetben, a becsület többet ér az életnél, és ahol a nevetés a legnagyobb fegyver a halál torkában!

1937 —Akik életet cseréltek

Vajon mi történik, ha egy elszegényedett angol lord és egy gyilkos légiós ruhát cserél a Szuezi-csatorna fülledt éjszakájában? Rejtő Jenő e remekműve kíméletlen őszinteséggel és fanyar humorral mutatja be a sors fintorát, ahol az úri kényelem helyét pillanatok alatt átveszi a korbács és a légió vasfegyelme. A fojtogató szamum és az indokínai dzsungel misztikus díszletei között Arthur Lindsay-nek nemcsak a nevét, de az egész életét is el kell felejtenie, hogy túlélje a poklot. Készüljön fel egy feszes tempójú, egzotikus kalandra, ahol a becsület és az identitás éppolyan képlékeny, mint a sivatag vándorló homokja!

1937 —Trópusi pokol

A marseille-i éjszaka ködében egy vakmerő bankrablás rázza meg a kedélyeket, amelynek szálai egészen az idegenlégió sivatagi menetoszlopáig vezetnek. Rejtő Jenő „világvárosi” korszakának egyik legizgalmasabb darabja a tőle megszokott fanyar humorral és sötét drámával festi le a Gidi-puszta 60 fokos poklában vánszorgó katonák emberfeletti küzdelmét. A történetben a bűn, a szerelem és a végzet fonódik össze, ahol a menekülő bankrablók és a sorsuk elől bujkáló ujoncok között csak a „menetelj vagy pusztulj” kegyetlen törvénye tesz igazságot. Egy klasszikus Rejtő-mű, amelyben a pesti flaszter humora a szaharai homokviharok vad hangulatával találkozik.

1937 —Jó üzlet a halál

Amikor a nincstelen, de annál szemtelenebb Tom Lengley éhesen partra száll Batáviában, még nem sejti, hogy egy délután leforgása alatt kokaincsempészeket ver át, lopott autóval száguld a dzsungelen át, és a nyakába pottyan egy kétségbeesett szépség, aki bármire képes, hogy elkerülje a nem kívánt házasságot. Rejtő Jenő korai korszakának e gyöngyszeme hamisítatlan pesti humorral fűszerezett trópusi kaland, ahol a pofonok gyorsan csattannak, a poénok pedig még annál is gyorsabban. Tartson a világ legkedvesebb csavargójával egy olyan utazásra, ahol a becsületet nem pénzben mérik, és ahol még a legreménytelenebb helyzetből is van kiút – feltéve, ha az ember elég szeplős és kellően pimasz!

1937 —Minden jó, ha vége van

Rejtő Jenő ezen írásában a tőle megszokott abszurd humor és a trópusi kalandok mesteri ötvözete elevenedik meg. A történet Talugi fiktív afrikai királyságába kalauzol, ahol a civilizációtól rettegő bennszülöttek és egy furfangos, ál-bamba uralkodó, Tondolos, a bélyeggyűjtés világméretű hóbortját használják fel meggazdagodásukhoz. A „morbiczeri” cinizmussal és pofonokkal tarkított cselekményben egy londoni bélyegkereskedő és egy bukott belga postaminiszter sorsa fonódik össze egy ötezer fontot érő, ritka bélyegsorozat körül. A regény Rejtő legtermékenyebb korszakát idézi, ahol a groteszk helyzetek és a félreismert szélhámosok között végül – ahogy a cím is ígéri – minden jóra fordul

1937 —Menni vagy meghalni

Franz Horn, a bukott berlini diák az atyai szigor elől menekül az Idegenlégió poklába, ahol a perzselő afrikai nap alatt hamar rájön: itt a romantika csak véres valóság. Rejtő Jenő aranykorának ez a remekműve mesterien ötvözi a sivatagi kalandregények feszültségét a szerző összetéveszthetetlen, fanyar humorával és kalandos fordulataival. A történet Algéria tikkadt utcáitól a Kongó menti gyilkos őserdőkig, majd London ködös utcáiig ível, ahol egy rejtélyes gyilkosság és egy elveszett platina kincs mozgatja a szálakat. Ismerje meg a legendás ötöst – a tanárt, a diákot, a hamiskártyást, a favágót és a vadszelídítőt –, akiknek sorsa bebizonyítja, hogy a légióban csak egy szabály létezik: menni vagy meghalni.

1938 —Legény a talpán

A halott lány átkozott gyűrűje Pretoria porától a tengerparti dzsungelig hajszolja Girton Tomot, akit mindenki csak »Skót« Tamásként ismer. Rejtő Jenő korai korszakának ez a gkitűnő írása a szerzőre jellemző fanyar humorral és pikareszk kalandokkal teli tengerészfecsegés, amely a Világvárosi Regények sorozatában jelent meg. A vérbeli kalandregény a délafrikai bányavidék kíméletlen világába kalauzol, ahol a jó modor és a békés természet olykor halálos veszélyt jelent, a menekülést pedig csak egy titokzatos sóner és a dörzsölt Birks kapitány hozhatja el. Tartsanak a szófukar tengerésszel ebben a sodró lendületű, groteszk elemekkel átszőtt történetben, ahol a becsület és a pisztolygolyó kéz a kézben jár!

1938 —Az elsikkasztott pénztáros

Vajon mi történik, ha egy végletesen unalmas, esernyőjéhez és kényelméhez ragaszkodó kispolgárt maga a Sors kényszerít bűnözésre? Curzon úr nem akart sikkasztani, ám egy véletlenül kicserélt aktatáska és húszezer dollár olyan örvénybe sodorja, amely Sidney-től Szingapúrig, a luxushajók csillogó szalonjaitól a bűntanyák mélyéig repíti. Rejtő Jenő a harmincas évek végén, alkotói ereje teljében írta ezt a remekművet, amelyben a tőle megszokott abszurd humor, a pesti vagányok világa és a távoli trópusok egzotikuma találkozik. Ebben a történetben nemcsak a pénztáros veszik el, hanem a józan ész is, hiszen ahol ál-lordok kártyáznak és szélhámosok játsszák a rendőrkapitányt, ott csak egyvalami biztos: a nevetés. Tartson Curzon úrral élete legviharosabb és legviccesebb „bűnügyi tanulmányútján”!

1938 —A Fekete Kapitány

Rejtő Jenő a történetben a rá jellemző fanyar humorral és groteszk fordulatokkal kalauzol el minket egy „áramvonalasított” kalózvilágba, ahol a rettegett tengeri rablók már pizsamában járnak és turisztikai látványosságként üzemeltetik saját várukat. A cselekmény középpontjában a félszeg, tudós John Marlow áll, akinek nemcsak a szerelemért és becsületéért kell megküzdenie, hanem egy sötét családi titokkal is, amely a hírhedt Fekete Kapitányhoz köti. Rejtő összetéveszthetetlen stílusa ebben a műben is ragyog: a pesti aszfalt humorát ötvözi a tengerparti kalandok romantikájával, miközben görbe tükröt tart a korabeli társadalom elvárásai elé.

1938 —Az úr a pokolban is úr

Ebben a rövid, de annál pörgősebb kisregényben a klasszikus rejtői stílus minden eleme megtalálható: az egzotikus afrikai környezet, a képtelen helyzetek és a sziporkázó párbeszédek. A történet főhőse, D’Alarcone vicomte, még közlegényként, kilométerkövek festése közben is megőrzi arisztokratikus tartását, és képes egy haditörvényszéki eljárást is kockára tenni egy elegáns teadélután kedvéért. Ez a mű tökéletes példája annak a sajátos, ironikus kalandregény-műfajnak, amely Rejtőt a magyar irodalom egyik legnépszerűbb és legutánozhatatlanabb alakjává tette.

1938 —Drótnélküli gyilkosság

Már majdnem minden együtt volt a bűntényhez: a tettesek, a hatalmas örökség és az áldozat, csak egy holttest hiányzott”. Rejtő Jenő korai, 1930-as években írt „világvárosi regényeinek” egyik legszellemesebb darabjában a pimasz Morgan ikrek és lusta bátyjuk, a „diplomás csecsemő” Bob, egy zseniálisnak hitt tervvel, a „drótnélküli gyilkossággal” próbálják megkaparintani nagybátyjuk vagyonát. A ceyloni ültetvények fülledt világában játszódó történet hamisítatlan rejtői humorral, cinikus aranyifjakkal és egy váratlanul előkerülő valódi hullával rántja be az olvasót a kalandokba. Vajon mi sül ki abból, ha egy gyilkossági terv „olyan, mint a rádió: sohasem lehet előre tudni, mi jön ki belőle”?

1938 —A halál fia

Mihez kezd egy jókedvű londoni mérnök, ha váratlanul megtudja: gyógyíthatatlan szívbaja miatt már csak hónapjai vannak hátra? Mr. Johnson nem esik kétségbe, inkább úgy dönt, hogy hátralévő idejében valóra váltja a kalandregények legmerészebb fordulatait: hírhedt játékklubok, párizsi éjszakák és végül a Francia Idegenlégió sivatagi homokja várja a „halottat”, akinek már nincs mit veszítenie. Rejtő Jenőnek ez a kisregénye az 1930-as évek végén megjelent, népszerű „világvárosi” korszakából származik, ahol a szerző védjegyévé vált fanyar humor keveredik a távoli tájak romantikájával. Izgalmas, fordulatos és mélyen emberi történet arról, hogy néha egy hamis orvosi diagnózis kell ahhoz, hogy valaki végre igazán élni kezdjen.

1938 —A fehér folt

Veszély, szerelem és egy sötét titok Afrika szívében! Lilian, a milliárdos iparmágnás önfejű lánya egy marokkói razziát követően a sivatag mélyén, egy titokzatos és bosszúvágyó csavargó oldalán ébred rá, hogy az arany kalitka után a valódi pokol várja. Miközben egy gátlástalan üzleti spekuláció miatt egész Afrika lángba borulhat, egy kétbalkezes magándetektív Európa nagyvárosain át üldözi a lány árnyékát – vagy legalábbis azt, akit annak hisz. Rejtő Jenő ebben a remekművében mesterien ötvözi a légiós kalandok feszültségét a tőle megszokott sziporkázó humorral és különc karakterekkel. Vajon sikerül-e megállítani a véres játszmát, mielőtt a térkép fehér foltját végleg vörösre festi a kiontott vér?

1938 —Az elveszett cirkáló

Rejtő Jenő Az elveszett cirkáló című regénye az író virágkorából, az 1930-as évek végéről származik, amikor legnépszerűbb pesti légiós-paródiái és matrózregényei születtek. A történet hamisíthatatlan Rejtő-stílusban, egy pireuszi kikötői korcsmában indul, ahol a „Hóhérok” és a „Gyóntatók” asztaltársasága méri össze erejét és találékonyságát. A sodró lendületű cselekményben Piszkos Fred, a kapitányok kapitánya „úri kötelességből” egyszerűen leakaszt egy cirkálót az admirális szögéről, hogy aztán kalandos úton, félreértéseken és hatalmas pofonokon keresztül jusson el a társaság a forró Birma dzsungeleiig. A regényt a szerzőre jellemző abszurd humor, a különc figurák – mint a bikacsökkel érvelő Rozsdás vagy a mindig gyanús Piszkos Fred – teszi felejthetetlen klasszikussá. A történet különlegessége, hogy itt bukkan fel először a magyar irodalom egyik leghíresebb figurája, Piszkos Fred.

1939 —Víkend a pokolban

Mi történik, ha egy angol úriember a nizzai kaszinó ragyogásából kilépve nem a szállodájában, hanem a Kongó őserdejének mélyén ébred – ráadásul makulátlan szmokingban és monoklival? Theodor Emerson, a „Petróleum Teddy” kalandja egy részeg fogadással és egy balul elsült tréfával kezdődik, de hamarosan emberevők, különc remeték és a trópusi hőség között találja magát, ahol a túlélés záloga nem a milliói, hanem a leleményessége. Ez a pörgős, abszurd humorral fűszerezett történet igazi klasszikus: benne van minden, amiért Rejtőt szeretjük – a fanyar irónia, a képtelen helyzetek és a kalandvágy, amely még a pokoli dzsungelben is győzedelmeskedik.

1939 —A Sárga Garnizon

A Szahara perzselő homokja és a Francia Idegenlégió könyörtelen világa elevenedik meg Rejtő Jenő egyik legnépszerűbb, „világvárosi” korszakából származó kalandregényében. Ismerje meg Jimmy Foolt, a vidám és legyőzhetetlen „bolond skótot”, aki egyetlen meszelővödörrel vág neki a végtelen sivatagnak, hogy megtalálja a titokzatos Sárga Garnizont. A történetet a szerző utánozhatatlan, abszurd humora és sodró lendülete szövi át, ahol a tragikomikus hősök és a képtelen helyzetek garantálják a felhőtlen szórakozást. Tartson a légionistákkal ebben a klasszikus történetben, ahol a becsület és a nevetés még az iszonyatos forróságnál is erősebbnek bizonyul.

1939 —Pipacs, a fenegyerek

Ismerje meg Pipacsot, a világ legcsámpásabb sírásóját, aki egyetlen nadrágrántással és egy hátborzongatóan vidám dallal teszi emlékezetessé a karanténszigetek unalmát. Amikor a vézna és gyáva ’Nagy Vadász’ helyett neki kell eljátszania a rettenthetetlen írót, kezdetét veszi egy fergeteges expedíció Borneó szívébe, ahol több a potyautas, mint a krokodil. Rejtő Jenőnek ez a remekműve a szerző védjegyévé vált fanyar humorral, pesti vagánysággal és a pofonok sajátos romantikájával fűszerezi a kalandregények klasszikus sablonjait. Tartsanak a Pipacs bácsival egy olyan világba, ahol még a tífusz is csak egy jó indok egy kis pálinkázásra!

1939 —Az ellopott század

Az ellopott század, Rejtő Jenő egyik legkiválóbb darabja, a harmincas évek végén született. A történet a klasszikus légiós kaland és a hamisítatlan pesti humor mesteri ötvözete, ahol a becsületét vesztett Lacroix főhadnagy és hűséges, ám végtelenül pimasz tisztiszolgája, Péter Bronc vágnak neki a gyilkos Szaharának. Amikor a sivatag mélyén eltűnik egy bajtárs, és a hivatalos hadsereg tehetetlen, a gascogne-i legény elképesztő tervet eszel ki: ha nincs sereg, hát „szerez” egyet, legyen szó szakácsról, zenebohócról vagy épp egy lefokozott tisztről. Készüljenek fel egy tipikusan rejtői utazásra, ahol a pofonok éppoly pontosak, mint a csattanós párbeszédek, és ahol végül még egy egész századnak is nyoma veszhet.

1939 —A szőke ciklon

A szőke ciklon, Rejtő Jenő egyik legnépszerűbb kalandregénye. A mű az író legtermékenyebb korszakából, az 1930-as évek végéről származik, amikor egyedi stílusa – a fanyar humor, a képtelen helyzetek és a pikareszk elemek ötvözete – már teljesen kiforrott. A történet egy haldokló fegyenc egymillió fontot érő gyémántja körül forog, amelyért egy talpraesett angol lány, egy inkorrekt fiatalember és a fél alvilág verseng Londontól a Szaharáig. Rejtő összetéveszthetetlen stílusában a sors nem más, mint egy „részeges szabász”, hősei pedig akkor is megőrzik méltóságukat, ha éppen frakkban vagy hálókabátban kénytelenek átvágni a sivatagon.

1939 —Bradley Tamás visszaüt

Egy brit úriember számára csak két út létezik: a tisztes polgári jólét vagy a névtelen pusztulás a Szahara homokjában. Bradley Tamás az utóbbit választja, ám a sorsnak és a francia idegenlégiónak egészen más tervei vannak vele. Rejtő Jenő aranykorának ez a remekműve a tőle megszokott fergeteges humorral és fanyar iróniával vezeti be az olvasót a garnizonok, rablóvezérek és világfiak különös világába. Vajon elég-e egy visszakézből lekevert pofon, hogy valaki tisztára mossa a becsületét egy süllyedő szigeten? Készüljön fel egy olyan kalandra, ahol a golyózápornál csak a poénok találnak jobban!

1939 —A Nevada szelleme

A tikkadt nebraskai legelők és a Sierra Nevada zord bércei között egy titokzatos bosszúálló, a „Nevada szelleme” tartja rettegésben a környék banditáit. Miközben a jámbor porszívóügynök, James Holborn akaratlanul is a vadnyugati események sűrűjébe keveredik, egy halálos hajsza veszi kezdetét az egykori Shiwán indián mesebeli kincséért. Rejtő Jenő úgynevezett „vadnyugati” korszakának remekművében a pengeéles párbajok és a rejtélyes fordulatok mellett már felcsillan az író összetéveszthetetlen, fanyar humora is. Vajon ki rejtőzik a maszk mögött, és kié lesz végül a Nevada elátkozott aranya?

1939 — Az előretolt helyőrség

Rejtő Jenő egyik legnépszerűbb légiós regénye. Az előretolt helyőrség a szerző érett korszakának remekműve. A történet főhőse a kalandos múltú, mindig vigyorgó Jules Manfred Harrincourt – közismert nevén Galamb –, aki egy különös életbiztosítási ügy miatt csatlakozik az idegenlégióhoz, hogy a sivatagban keressen „hivatásos” halált családja megmentéséért. Rejtő összetéveszthetetlen stílusa ebben a műben csúcsosodik ki: a pofonoktól hangos marseille-i kikötői kocsmák és a forró Szahara világa keveredik a groteszk humorral, a szürreális fordulatokkal és a mély emberi drámával. Egy titokzatos, háromszög alakú anyajegyet viselő nő és egy láthatatlan gyilkos nyomában járva Galamb végül nemcsak a halállal, hanem saját sorsával is szembeszáll. Az örökzöld klasszikus a bajtársiasság, a pesti aszfaltbetyár-romantika és a kalandregények paródiájának felejthetetlen elegye.

1939 —Pokol a hegyek között

Arizona porlepte sivatagában egy láthatatlan harang zúgása űzi a magányos Ronald Kerryt: az „orgyilkos” bélyege, amely elől nincs menekvés a vadnyugat kegyetlen törvényei között. Amikor a sors a Sziklás-hegység vad csúcsai közé, a titokzatos Lonsdale-birtokra veti, Ronnynak nemcsak a múltjával, hanem vérszomjas marhatolvajokkal és egy ősi családi viszály tüzével is szembe kell néznie. Rejtő Jenőnek ez a feszült westernje a becsületről, a bosszúról és egy reménytelennek tűnő szerelemről mesél, ahol a revolverek dörrenése és a pusztai szél süvítése diktálja a tempót. Vajon lemosható-e a vérfolt egy ember nevéről egy olyan vidéken, ahol csak a golyó gyorsasága számít?

1939 —A láthatatlan légió

Rejtő Jenő egyik legnépszerűbb és legrejtélyesebb hangulatú műve. A láthatatlan légió egy kalandos és humoros utazás Észak-Afrika forró homoktengerén keresztül. A regény1939-ből származik, amikorra Rejtő egyedi, abszurd humorra épülő stílusa már teljesen kiforrott. A történet egy különös legenda köré épül: a sivatagi kocsmákban kísérteties alakokról suttognak, akik fekete egyenruhában, ezüsttrombitás kíséretével és – ami a legbizarrabb – egy taxaméteres bérkocsi kíséretében vonulnak a dűnék között. Egy excentrikus angol lord, egy ál-százados és egy tarka kalandorsereg vág neki a Szaharának, hogy bebizonyítsák: a bátorság és a nevetés még a legforróbb homokviharban is utat tör magának.

1939 —Texas Bill, a fenegyerek

Vajon mi történik, ha egy pimasz, foxterrier-képű cowboy és egy jeges tekintetű, titokzatos bandita, a „Lord” útjai keresztezik egymást a vad Arizonában? Rejtő Jenő korai, pesti éjszakákban fogant western-paródiájában a gyöngyháznyelű pisztolyok nemcsak dörrennek, hanem olykor repülnek is, a szerencsejáték pedig életre-halálra megy. Ebben a remekműben már ott csillog az író összetéveszthetetlen, fanyar humorú stílusa, ahol a hősök akkor is hanyagul cigarettára gyújtanak, ha éppen egy egész város üldözi őket. Kaland, becsület és egy gyönyörű, titokzatos nő – mindez egy olyan világban, ahol Texas Bill szerint a halál pillanata olyan, mint a dugó: egy ügyes ember mindig ki tudja valahogy húzni.

1939 —Vesztegzár a Grand Hotelben

Mi történik, ha egy trópusi luxusszállodát bubópestis miatt hermetikusan lezárnak, és az előkelő vendégek közé egy pizsamás, lámpaernyőt viselő potyautas is beszorul? Rejtő Jenő legnépszerűbb korszakának remekművében a rejtélyes Van der Gullen Félix nemcsak az éhhalállal és a hatóságokkal, hanem egy szövevényes bűnügy szálaival is kénytelen megküzdeni. A Grand Hotel falai között mindenki gyanús: az álruhába bújt hercegtől a titokzatos fegyvercsempészekig senki sem az, aminek látszik.

1940 —Járőr a Szaharában

Puskin Mária Gottfried, a suta, civil lelkű tőzsdei megbízott véletlenül téved az idegenlégió poklába, ahol egyetlen vágya fűti: a tizenhat milliós örökség reményében mindenáron megszerezni a becsületrendet. Bajtársai – a cinikus zongorahumorista, a hóhér és a titokzatos Vernin – „Részvénytársaságot” alapítanak a kitüntetés és a milliók kipréselésére, ám a Szahara homokjában a banditák és a sors egészen más lapokat osztanak. Rejtő Jenő 1940-ben megjelent, népszerű ’világvárosi regénye’ a szerző legérettebb korszakát idézi, ahol a tőle megszokott abszurd humor és a sivatagi romantika felejthetetlen elegyet alkot. Egy fergeteges kaland, ahol egy szakadékba zuhant vasúti kocsi a főhadiszállás, és ahol a becsület éppolyan furcsa utakon jár, mint a hírhedt sivatagi járőr!

1940 —Az elátkozott part

Rejtő Jenő egyik legnépszerűbb és legkarakteresebb regénye, Az elátkozott part, a szerző érett, P. Howard-i korszakának csúcspontja. A történetben a klasszikus rejtői humor és a légiós kalandregények hangulata ötvöződik. A Török Szultán már két napja nem ment ki az utcára, mert valaki ellopta a nadrágját” – kezdődik Rejtő Jenő egyik legzseniálisabb légiós története. P. Howard e remekművében Csülök, Tuskó Hopkins és a titokzatos Senki Alfonz egy szövevényes gyémántrablás és egy becsületbeli ügy nyomába erednek a Szahara homokján keresztül.

1940 —Piszkos Fred, a kapitány

Rejtő Jenő egyik legnépszerűbb és legikonikusabb regénye, a Piszkos Fred, a kapitány. Uram! A késemért jöttem!” – indul el a világirodalom egyik legmeghökkentőbb párbeszédével a regény, amely Rejtő Jenő legérettebb, legzseniálisabb korszakának ékköve. A Honolulu-Star luxusgőzös fedélzetén és a trópusi kikötők félhomályos kocsmáiban Fülig Jimmy, a pofonok és a sajátos helyesírás nagymestere keveredik elképesztő kalandokba. A háttérben pedig ott suhan a világ legpiszkosabb, de legélesebb eszű embere, a titokzatos Piszkos Fred, aki akkor is irányítja az eseményeket, ha éppen egy raktármélyi ládában pipázik. Rejtő összetéveszthetetlen, abszurd stílusa és a tengeri romantika ebben a műben olvad össze felejthetetlen, örök klasszikussá.

1940 —A három testőr Afrikában

Három legendás légionárius – a finom modorú Senki Alfonz, a marcona Tuskó Hopkins és a kalandvágyó Csülök – elvállalja az évszázad legveszélyesebb küldetését: átvágni a Szahara poklán és a gyilkos dzsungelen, hogy egy titkos üzenettel megmentsék egy tábornok becsületét. Rejtő Jenő a háborús évek alatt írt regénye, a szerző védjegyévé vált fergeteges humorral, abszurd karakterekkel és pörgős, fordulatos cselekménnyel meséli el az afrikai légió és a büntetőtelepek kegyetlen, mégis nevetésre ingerlő világát. Az orosz hússaláta mint asztaltárs, a „Grand Hotel” szedett-vedett vendégserege és a sivatagi hajsza során a „három testőr” bebizonyítja, hogy nincs az a pác, amiből ne lehetne egy jókora pofonnal vagy egy frappáns riposzttal kimászni. Ez a mű nem csupán egy kalandregény-paródia, hanem a magyar szórakoztató irodalom megunhatatlan klasszikusa, amelyben a romantika és a groteszk humor a legváratlanabb pillanatokban találkozik.

1940 —Tigrisvér

Vajon a gyávaság csak a múlt árnyéka, vagy a vér szava erősebb a félelemnél? Robin, a birkhami kocsma sokat gúnyolt, fegyvert fogni nem merő fiatalja egy napon döbbenetes titkot tud meg nevelőapjától: ereiben a legendás és kegyetlen bandita, a Tigris vére folyik. A hír hallatára a korábbi „gyáva” fiúból félelmetes bosszúálló válik, aki nem ismer kegyelmet azoknak, akik egykor tönkretették családját. Rejtő Jenő kalandregénye a vadnyugati izgalmakat és a sors kiszámíthatatlan fordulatait mesteri módon ötvözi, miközben felteszi a kérdést: elmenekülhetünk-e örökségünk elől?

1940 —A tizennégy karátos autó

Rejtő Jenő egyik legnépszerűbb, „aranykorából” származó regénye, A tizennégy karátos autó. A történet főhőse, a javíthatatlanul hazudozó, de valójában aranyszívű Gorcsev Iván huszonegy évesen nyeri el a fizikai Nobel-díjat – igaz, nem kutatással, hanem egy makao nevű kártyajátékon egy neves professzortól. A szédületes tempójú kalandregény Nizzától a Szaharáig repíti az olvasót, miközben Gorcsev hűséges, de kissé zavarodott titkárával, Vanek úrral karöltve próbálja meghódítani szerelmét és visszaszerezni a titokzatos, színarany alkatrészekből álló autót. Rejtő összetéveszthetetlen, abszurd humorral és felejthetetlen karakterekkel teli stílusa garantálja, hogy az olvasó az első oldaltól az utolsóig „a sors rendkívüli expresszvonatán” érezze magát.

1941 —A detektív, a cow-boy és a légió

Lépjen be a harmincas évek pesti kávéházainak füstös mélyére, ahol a tejivók asztalainál nem sütemény, hanem detektívek, cowboyok és légiósok születnek szakmányban! Rejtő Jenő ebben a sziporkázó írásában a „pengős regények” aranykorát és a ponyvaírók abszurd mindennapjait parodizálja ki a tőle megszokott fanyar humorral és páratlan öniróniával. P. Howard világa itt önmagára reflektál: egyszerre kapunk kalandos életképet és metsző társadalomkritikát, miközben kiderül, hogy az írói sors olykor veszélyesebb, mint egy sivatagi őrjárat. Kötelező darab minden rajongónak, aki tudni akarja, mi zajlik a kulisszák mögött, mielőtt eldördül a néma revolver!

1941 —Nincs kegyelem

Amikor a Húsos Farkas kalapjából nem nyúl, hanem revolver bukkan elő, Wardes csendbiztos számára véget ér a dal – de a kaland csak most kezdődik. Rejtő Jenő 1930-as évekbeli klasszikusa, a Nincs kegyelem, a szerző hamisíthatatlan pesti iróniájával oltja be a vadnyugati mítoszt: itt a hősök nemcsak pontosan lőnek, de olykor filozofálnak is, a banditák pedig éppoly kegyetlenek, mint amilyen különösek. A titokzatos „Mexikói Suhanc” története egy olyan korszakba repít, ahol a becsület még akkor is kötelez, ha az ember egy halott csendbiztos zubbonyában kénytelen igazságot szolgáltatni Nevada porlepte útjain. Aki szereti a pörgős akciót, a váratlan fordulatokat és a „rejtői” fanyar humort, annak ezen a vidéken – ahol a golyó gyorsabb a szónál – valóban nincs kegyelem!

1941 —Csontbrigád

Rejtő Jenő Csontbrigád című regénye az író egyik legsötétebb, legmegrázóbb és egyben legfilozofikusabb műve, amely messze túlmutat a szokásos légiós kalandokon. A történet egy Henry Fécamp nevű, halálraítélt, de rejtélyes körülmények között megszöktetett férfi sorsát követi nyomon, aki az afrikai sivatag legmélyén, a pokoli Bahr El Szudán-i büntetőtáborban találja magát. A regény Rejtő klasszikus, amelyben a tőle megszokott abszurd humor keveredik a gyarmati lét kilátástalanságával és a bajtársiasság szívszorító erejével. Ebben a világban a „Csontbrigád” tagjai már-már élőhalottként, nevek helyett tárgyaikról elnevezve (például a „Vak, Akinek Lámpása Van”) küzdenek az életben maradásért és az emberi méltóság morzsáiért a perzselő sivatagi hőségben.

1941 —Az ellopott futár

Ez a kötet Rejtő Jenő egyik legnépszerűbb és legmozgalmasabb regénye, amely a tőle megszokott fergeteges humorral és különös, alvilági figurákkal kalauzolja el az olvasót a marokkói kikötők és a francia idegenlégió világába. Vigyázat! Ha a kikötőnegyed sikátoraiban egy kócos, negyvenötös férficipőt viselő kislány hírhedt kémnőnek vallja magát, jobb, ha azonnal fedezékbe vonulunk. Prücsök ugyanis nem ismer tréfát: ha kell, halottnak tetteti magát a boncasztalon, vagy pofon vágja a környék legvadabb apacsát, Szivart, csak hogy elérje célját. Amikor azonban egy félreértés folytán egy valódi katonai futárt is „kezelésbe vesz”, olyan lavina indul el, amit még Mervin kormánybiztos sem tud szárazon megúszni. Rejtő Jenő klasszikusában a pofonok menetrendszerűen érkeznek, a becsület pedig még a legzordabb halárusnők és hivatásos munkanélküliek szívében is ott lakozik.

1941 —Piszkos Fred közbelép Fülig Jimmy őszinte sajnálatára

Ez a kötet Rejtő Jenő (P. Howard) egyik legzseniálisabb légiós-tengerész kalandregénye, amelyben a pesti flaszter humora találkozik a trópusi kikötők fülledt világával. A történet ott veszi fel a fonalat, ahol a klasszikus előzmények elhagyták: Fülig Jimmy, a pofonok nagymestere és Piszkos Fred, a tengerek legveszélyesebb (és legkoszosabb) stratégája ismét keresztezik egymást. A cselekmény egy unatkozó milliomos, Mr. Theo különös hirdetésével indul, amiből egy világ körüli expedíció kerekedik, ahol senki sem az, akinek látszik, és még a hajószekrényekből is potyautasok kerülnek elő. A negyvenes évek fordulatos ponyvaparódiája ez, ahol a „családi sírboltban való közös lakás” a barátság alapköve, és ahol még a legnagyobb gazságokat is málnaszörp mellett tervezik meg. Igazi rejtői kavalkád, amelyben a pofonok úgy csattannak, mint a tajték a korláton, és a nevetés garantált minden kikötőben.

1943 —A megkerült cirkáló

Rejtő Jenő A megkerült cirkáló című regénye az író aranykorának egyik legmulatságosabb és legizgalmasabb tengeri kalandja, amely San Francisco ködös kikötőiből indul. A történet középpontjában a legendás és rejtélyes Piszkos Fred, valamint a pofonok nagymestere, Fülig Jimmy állnak, akik ezúttal egy eltűnt luxusgőzös és egy rejtélyes cirkáló, a Radzeer nyomába erednek. A cselekmény hamarosan a déltengeri szigetvilág egzotikus, zátonyokkal és kínai kalózokkal teli vizeire terelődik, ahol a szomjúság és az ostromzár közepette is csak a pesti aszfalt humorával lehet túlélni. Rejtő összetéveszthetetlen stílusa – ahol egy útonálló revolvert kap pálinkáért, a matróz szakálla pedig búzavirágszínben pompázik – garantálja, hogy az olvasó egy pillanatra se tudja eldönteni: egy véres drámát vagy egy világra szóló bűnügyi komédiát tart-e a kezében.

1969 —Egy bolond száz bajt csinál

Mi történik, ha egy angol lord elhatározza, hogy nem hajlandó a családi gőg és a poros hagyományok börtönében élni, inkább feleségül vesz egy „profán” kardalosnőt? Sir Felix, Daughter Hill örököse a legbiztosabb utat választja: a botrányoktól a londoni szanatóriumig menekül, ahol kiderül, hogy az elmebetegek és az ápolók között néha csak egy aranygombos libéria a különbség. A harmincas évek Angliájának ködös díszletei között feltűnik egy kancsal óriás, egy önműködő villamosjegy-feltaláló és egy „hazajáró” kísértet is, miközben egy titokzatos széfbetörés szálai a bolondokháza márványfalai közé vezetnek. Rejtő Jenő klasszikus, abszurd humorral átszőtt regénye bebizonyítja, hogy ebben a világban csak az az igazán gyanús, aki teljesen normálisnak látszik.

1969 —A Néma Revolverek Városa

Ez a különös hangulatú Rejtő-regény, tökéletes választás a kaland és a humor szerelmeseinek. A történet főhőse a javíthatatlan, de aranyszívű kasszafúró, 13. Pác Tivald, akit még a balszerencse is üldöz: ha szalmakalapot vesz, biztosan elered az eső, ha pedig sikeresen betör valahová, garantáltan elüti egy autó a zsákmánnyal a zsebében. A pesti polgári humorral fűszerezett, ponyva aranykorát idéző cselekményben Tivald egy rejtélyes hasonmás-csere folytán Texasba keveredik, ahol egy olyan városban találja magát, ahol tizenkét éve egyetlen lövés sem dördült el. Rejtő zseniális stílusa – a képtelen hasonlatok, a filozofáló orgazdák és a pofonoktól hangos, mégis lírai pillanatok – ebben a kötetben is maradandó élményt nyújt minden olvasónak.

1969 —Ezen egy éjszaka

Vigyázat! Aki monoklit vásárol, az megindul a lejtőn, és semmi sem tarthatja vissza attól, hogy végül egy pár sárga bőrkesztyűvel is tetézze a bajt. Birsics Ferenc, a jámbor banktisztviselő egyetlen végzetes délelőttön elköveti a legborzalmasabbat, amit tisztességes polgár tehet: kabarétréfát ír, és belép a színház világába, ahol a kínai császár éppen a szabójával ordibál a szűk bíborpalást miatt. Ebben a villámgyors „Ezeregyéjszaka-mesében” a sors úgy csapkodja hősünket, mint egy morózus vad-házastárs, míg ő egyik óráról a másikra lesz bankhivatalnokból ünnepelt író, párbajhős és reménytelen szerelmes. A pesti éjszaka neonfényes kulisszái között, kártyapartik és kávéházi intrikák sűrűjében Birsics úr megtanulja, hogy a szerencsét nem lehet kovácsolni – ő jön, üt, aztán távozik, magára hagyva az embert a Duna-parton, két vízbe dobott kesztyűvel. Hamisítatlan rejtői tragikomédia a negyvenes évek Budapestjéről, ahol a legnagyobb csoda nem a napéjegyenlőség, hanem egy bemutatott premier.

1970 —A boszorkánymester

A „boszorkánymesterként” emlegetett dr. Wallenstein főorvos rezzenéstelen arccal asszisztál a káoszhoz, miközben eltűnt gyémántnyakláncok, féltékeny gyárosok, gyanakvó rendőrkapitányok és szerelmes ápolónők keresztezik egymás útját a folyosók mélyén. Rejtő Jenő ebben a remekművében a tőle megszokott sziporkázó párbeszédekkel és pesti humorral mutatja be, hogy a rang és a név olykor csak egy rosszul kitöltött beteglap kérdése, és hogy a szívügyekre – legyen szó szerelemről vagy belgyógyászatról – még a legnevesebb professzoroknak sincs biztos receptjük.

1986 —Vanek úr Párizsban

A történet ott kezdődik, ahol a józan ész véget ér: a Szaharában, ahol a „Pojác” néven ismert Gorcsev Iván – aki egy nizzai kártyapartin elnyerte a fizikai Nobel-díjat – és a színészből lett légiós, Sába István, egy tragikus esemény után a szökést választják. A szálak végül Párizsban, egy titokzatos barokk villában futnak össze, ahol a világ legkülönösebb házmestere, a keménygalléros és megingathatatlanul udvarias Vanek úr próbál rendet tartani a káoszban. A házban nemcsak egy búskomor oroszlán, Wendriner Aladár lakik, hanem itt rejtőzik Gorcsev húga, Nedda is, miközben a háttérben egy évtizedes pókertragédia és egy nemzetközi összeesküvés sötét árnyai derengenek fel.

2015 —Konzílium az őserdőben

Rejtő Jenő évtizedekig lappangó, 1941 körül írt kisregénye egy abszurd helyzetekkel teli afrikai kaland, melynek főhőse egy Albert Schweitzerről mintázott orvos-kalandor. A történet a humoros felszín alatt a modern civilizáció és a hagyományos életrend ütközésének tragédiáját, valamint a kor morális válságát is hordozza. A kötet különlegessége, hogy a szerző háborúellenessége miatt korábban nem jelenhetett meg, most viszont rögtön három különböző változatban tárja elénk Rejtő írói módszereit. A cselekményben Morbicer doktor és a bennszülött varázsló groteszk „konzíliuma” világít rá a kulturális különbségekre és az emberi esendőségre. Ez a hiánypótló kiadás egyedülálló betekintést nyújt a rejtői életmű eddig ismeretlen, mélyebb rétegeibe.

2017 —Tatjána

A Tatjána Rejtő Jenő hagyatékából előkerült, valószínűleg utolsó noir stílusú kisregénye, amely egy kikötői dokkmunkás és egy titokzatos szovjet kémnő tragikus kapcsolatát beszéli el. A történet a klasszikus pesti humor helyett sötétebb tónusú alvilági kalandokat és reménytelen szerelmet mutat be, ahol a címszereplő igazi végzet asszonyaként jelenik meg. A mű az 1930-as években vélhetően politikai és cenzurális okok miatt nem jelenhetett meg, hiszen központi eleme egy szovjet hadihajó és az orosz emigráció világa. Különlegessége, hogy a témához Rejtő korábban operettlibrettót is írt, a mostani kiadás pedig igazi irodalmi szenzációnak számít. A szöveg érzékletesen ábrázolja a két magányos és hányatott sorsú ember sorsszerű találkozását egy kétes hírű hotel folyosóján.