Rejtő Jenő egyik megrendítő, mégis kalandokkal teli regénye, az El a pokolból nem csupán egy történet a sok közül: ez a légiós sors, a kitartás és a hazatérés eposza. Ez az egyedi grafikájú térkép vizuálisan is rögzíti azt a hatalmas utat, amit a főhős bejárt.
1. Párizs – A kalandok kezdete
Párizs, Szajna, Champs-Elysée. A Rotonde-kávéház tespedésétől a Biancourt-i Renoult gyárig. Egy évnyi csavargás, menhelyeken és hídak alatt alvás után irány Marseilles. És Fred Hartmannak kezdetét veszi a kalandos története.
2. Marseille – Fort-Saint Jean-erőd
„Talán ha van egy cigarettám, nem megyek akkor be” De nem volt. Éhes volt, ázott, fázott, nem volt hol aludnia. Így átlépett az erőd kapuján, a közömbösen bámuló őr mellett és lett a Francia Idegenlégió katonája.
3. Észak Afrika – Indulás a pokolba
A légiósok az algériai partoknál lépnek afrikai földre, amely kapuként szolgál a sivatagi szolgálat felé. A táj idegensége és a perzselő hőség azonnal érezteti a katonákkal, hogy egy könyörtelen és egzotikus világba érkeztek.
4. Afrika – iszony
A távoli, déli garnizonokban a monotonitás, a hőség és a reménytelenség hatására úrrá lesz a katonákon a „le cafard”, vagyis az Afrika-iszony. Ez az állapot gyakran öngyilkosságba vagy kétségbeesett szökési kísérletekbe kergeti a légiósokat a sivatagon keresztül. Szökés, bújkálás, gyilkosság, majd buszozás fel északra.
5. Sidi Bel Abbes – Pihenés, lábadozás
Fred Hartmann, testi és lelki kimerültségéből próbál felépülni. Ez a helyszín a pihenőt és a felkészülést jelenti a további megpróbáltatásokra. Megismerkedik Monostorival, a hiéna idomárral, aki nagylelkűen elviszi Dakarba.
6. Dakar – A „Német Pampák Vad Bikája”
Monsieur Friedrich jóvoltából Fred Hartmannból a „Német Pampák Vad Bikája” lesz, nem zavarva senkit, hogy Németországban nincsennek pampák. Agragapollusszal, a görög fiatalemberrel, végig haknizzák Nyugat-Afrikát kétes hírű bajnokságokon. Egy cél vezérli: elég pénzt szerezni és hazatérni.
7. Casablanca – Verekedés, remény
Casablancában a sors összehozza egy nővel, aki miatt a város zűrzavarában bűncselekménybe és életveszélyes helyzetekbe keveredik. Miután Monsieur Friedrichből kiverik a tartozást, hajóra szállnak. Ez a pont a történet érzelmi fordulópontja, ahol a túlélési vágy mellé a szerelem és a közös jövő reménye is társul.
8. Portugália
Egy jószívű csempész nagyon megsajnálta Groszmann Zsuzsit és megígérte neki, hogy a egyik vitorlásával átküld Portugáliába. Állta a szavát. A hajósinasa Zsuzsit, Hartmannt és Agragapolluszt áthajózta Portugáliaba. Itt nyílt meg végre az út Európa békésebb részei felé, távol a katonai üldöztetéstől.
9. Budapest – Végre otthon
A hosszú és gyötrelmes út végén a főhős visszatér szülővárosába, Budapestre. A kalandok lezárásaként feleségül veszi szerelmét, Groszmann Zsuzsát, megnyugvást találva a „pokol” után.
Mit tanít nekünk Rejtő?
Rejtő Jenő ebben a művében a rá jellemző humor mögé sokkal komolyabb gondolatokat is rejtett:
Az emberi méltóság megőrzése: A legfőbb tanulság, hogy az ember még a legmegalázóbb, „pokoli” körülmények között is megőrizheti belső tartását. Fred Hartmann nem válik vadállattá, bár a körülmények arra kényszerítenék.
A honvágy ereje: A regény központi hajtóereje a hazatérés vágya. Budapest nemcsak egy város a térképen, hanem a biztonság, a tisztaság és az emberi élet szimbóluma, amelyért érdemes átszelni a sivatagot.
A sors és az akarat: Rejtő rávilágít, hogy bár a sors gyakran kegyetlen tréfát űz az emberrel (mint a „Német Pampák Vad Bikája” becenév), az egyéni akarat és a túlélési ösztön képes felülírni a megírt végzetet.
A bűn és bűnhődés: A légió sokak számára a felejtés helye, de a regény azt sugallja, hogy a valódi feloldozást nem a menekülés, hanem a szembenézés és a normális életbe való visszatérés hozza el.
„A pokolból nemcsak elmenekülni kell, hanem visszaérkezni is tudni kell.” Ez a történet a remény diadala a reménytelenség felett, amely emlékeztet minket: bármilyen messze is sodródjunk önmagunktól, mindig van út hazafelé.